1:Áthidalhatatlan furcsa szakadék, nem tudom átlépni.
2: nem is kell!
1: dehát... nem értem.
2: Ha akar összenő újra,ha nem,marad két részre szakadva,de tudod nincs olyan messze a kettő egymástól.
1: dehogynincs! ez szörnyű,vagy leglábbis furcsa
2: az isten szerelmére nem érted?! te mindig ott vagy az egyik oldalon, én meg a másikon,és ezt tudjuk! teszemazt ha egyszer nagy szarba keveredek,tudom,hogy te küldeni fogsz egy kölyök kutyát aki majd vigyáz rám. érted? anélkül,hogy egy pillanatra is hátranéznénk.
1: azt hiszem elkaptam! attól még furcsa
2: aza jó, és mindig az is marad!


 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.