amikor így esik

2010.09.10. 12:28

Amikor így esik, ahogy ma reggel is,már csomóban a gyomrom,mert tudom,hogy rossz dolog fog történni, így is lett! Teszek-veszek,boszankodom, mint minden reggel amig nem ittam meg a kávémat (olyan nevetséges,hogy ezzel voltam elfoglalva amikor...), amikor megcsörrent a telefonom...

-apa elért téged? Hívott már?
-nem,de megoldom, délutánra minden meglesz!
- nem... nem arra gondoltam, meghalt a M.bácsi (a szomszéd,apa ekollégája,a család barátja,mindössze 50en pár éves kétszeres családapa.)


(és akkor nem tudtam lenyelni a kávét, elhallgattunk,miközben néztem,ahogy gyűlneka kocsik a házunk előtt...)

22 éves (elvileg) felnőtt nő vagyok,és nemtudok mit kezdeni a halál még csak... gondolatával sem,nem vagyok szellemi fogyatékos, tisztában vagyok vele,hogy semmi sem tart örökké, és mi is elmúlunk, de fel nem fogom,hogy akivel tegnap még poénkodunk, beszélgetünk, köszönünk, egymásra mosolygunk, azzal holnap már nem biztos,hogy újra megtehetjük ezt... Szeretnék hinni benne,hogy mindennek van oka,egészségügyi, vagy másjellegű, és ne legyen hiába való, nagy szavak ezek, és nem biztos,hogy jókor, de egy kicsit mindenki gondolkozzon el,hogy tényleg az legyen a legnagyobb problémánk,hogy ...( és most helyettesítsünk be) Csá-val köszönt az a bunkó, nem szia-val, addig örüljünk amig el tudunk köszönni.

Itt maradt a két gyerek. Gyerek?! 30 évesek körülbelül, az egyik még keresi az életútját, meglehetősen rögösen..., és az édesapja volt az aki visszafogta,azt hiszem igazából csak őkvoltak egymásnak,ezek után fogalmam sincs,mi lesz a sráccal,méginkább 2végéről fogja égetni azt a bizonyos gyertyát.
Butaság,de elkezdtem emlékek után kutatni M.bácsiról. Az első ami eszembe ötlött,amikor új volt a ház,illetve egy romos régi házat vettünk,de én ott álltam a 12évemmelaz utca másik oldalán csípőre tett kézzel,kezemben a bullmasztiffom pórázával,és csillogó szemekkel néztem a leendő házunkat,akkor lépett oda hozzám, akkor beszélgettem vele először.Talán az első és az utolsó mondat maradt meg az egész beszélgetésből:Ő a Dariusz,ugye? (első) Meglátod,nagyon jó helyetek lesz itt! (utolsó)
Igaza volt! Télen ő hóhányózta el a havat az egész utcában,cserébe,ha tavasszel elsöpörjü a leveleket,simán jó üzlet!:) Ő találta meg Mollyt,holtan, és ő hozta át nekünk, és ugyanígy esett az eső.

(fogalmam sincs miért írtam meg ezt a bejegyzést, de valahogy úgyérzem, ha csak egy ember elolvassa, lesz értelme, itt sosem kértem még de kérlek titeket,aki tud,kommenteljen, most az egyszer... !)
 

A bejegyzés trackback címe:

https://peci.blog.hu/api/trackback/id/tr892286085

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása